Egy jól összeszerelt villámkiállítással kezdtük a szezont, meglepő sikerrel. A friss számot bemutató helyszín ezúttal az Erzsébet téri komplexum hátsó, csupabeton galériája volt. Látványos modern kiállítótér, szürke falakkal és felülvilágító üvegkalitkával. (Kár, hogy az újabban Akvárium néven futó gödörkitöltő-létesítményt mindjárt átépítik – és ki tudja mi lesz a galériával!?)
A kiállítás festményeket kínált minden lehetséges kódfejtő és befogadó számára.
Hatházi László tornyot épített a műterme korábbi lakójától (egy jól eladható kommersz tájképfestő a képcsarnokos időkből) „ráhagyományozott” keretezett képekből. A festmények rejtélyes totemoszlopként nyúltak a födémig, elzárva a vásznakat a kíváncsi tekintetek elől. Nem véletlen: a pocsék képeket – a rossz nyelvek szerint – bedolgozó diákok gyártottak a művész úrnak, tragikusan alacsony színvonalon.
A másik oldalon Kaliczka Patrícia kínálta az érzéki látványörömben lubickoló – saját – vásznait. Az idén végzett, szemtelenül fiatal festőlány a lírai kelet-európai figurális tendencia új üdvöskéje, talányos, kicsit szürreális látványmixekkel.
Amennyire Kaliczka klasszikus, Szarka Péter annyira digitális. Illetve csak volt, mert a korábban számítógépes printorgiákban tobzódó képzőművész kiábrándult a technika adta lehetőségekből. Tapogatni valóan izgalmas, szilikonnal kiöntött új táblaképein azok a bizonyos CAPTCHA-kódok jelennek meg, amelyek a virtuális világban – a jelszavak bepötyögésénél – elválasztják egymástól a vírusos zombigépeket és a humán felhasználókat.
A kiállítás nagy öregje, Kovács Attila sokkal alapvetőbb kódokkal operál: az egyszerű igen–nemmel. A matematikai absztrakt struktúrákban utazó festő egész korai, 1958-as, apró papírképe a fekete, illetve üres kör bináris mágiájáról szól.
És ha túl sok lett volna a festészetből, akkor a nagyon fiatal (tavaly végzett) Tranker Kata meglepően érett és komoly installációja billent vissza a normális kerékvágásába. A vegyszert túlélő növényt, régi szépirodalmi köteteket, apró létrácskákat, papírfákat, egy magokkal kitöltött kitüntetés-tokot és egy talált jeruzsálemi turistafotót is magába foglaló, térmagasságú építmény címe ugyanis: Normal state of mind.
A kiállítás ezúttal is a frissen megjelent magazin reprói és művészei közül válogatott. Mert bizonyos műveket nem árt élőben megnézni!
A riportfotókat megbízható képszállítónk, Erdei Gábor (Art Detektor) készítette. Még több kép itt.
© Flash Art Hungary / Erdei GáborA kiállítás vendéglátója az Art Moments fesztivál
2013. szeptember 4–5.
